Népdalok

Tíz testvér

tsen brider zenen mir gevezn

zen voltunk mi testvérek,
ruhakereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.
Még mindig voltunk mi nyolcan,
vándorkereskedők,
még egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.

Smerle, te prímás, öregem,
és te bőgős Tóbiás,
játsszatok egy dalt nekem,
itt a nyílt utcán, nyomás!

Testvérek, nyolcan maradtunk,
répakereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.
Heten még ekkor is voltunk,
pékárukereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.

Smerle, te, prímás…

Testvérek, hatan maradtunk,
harisnyakereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.
Öten még ekkor is voltunk,
sörkereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.

Smerle, te prímás….

Testvérek, négyen maradtunk,
szénakereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.
Hárman még ekkor is voltunk,
bádogkereskedők,
egy meghalt, megsirattuk,
el is temettük őt.

Smerle, te prímás….

Testvérek, ketten maradtunk,
csontkereskedők,
egy meghalt, megsirattam,
el is temettem őt.
Egymagam voltam, én adtam
a gyertyakereskedőt,
de ha én is meghalok éhen,
ki tesz rám szemfedőt?


Egy új (sachsenhauseni) variáns
az utolsó versszakra:

Már nincs senki, csak én maradtam,
mindenkit megöltek ők;
kivel sírjak? kik lesznek utánam
a nevükre emlékezők?

Smerle, te prímás, öregem,
s te bőgős Tóbiás,
ez az utolsó énekem,
már visznek, vár a gáz.

Hol aludtál, édes lányom - Forró tea, hideg tea

Hol aludtál, édes lányom

Vu bistu geshlofn

Hol aludtál, édes lányom,
Híd alatt volt az én ágyam,
Mert egy bolsevikkal háltam,
Most is, újra erre vágyom!


Forró tea, hideg tea
Heyse tey, kalte tey

Forró tea, hideg tea,
Szárazkenyér morzsa,
Minden szép leánynak,
Keserű a sorsa.


Lehetnék én rabbi

volt ikh geven a rov

Lehetnék én rabbi,
csak az Írást kéne tudnom,
lehetnék én kalmár,
csak volna mit eladnom.
A lónak nincs abrak,
odahaza szidnak,
muszáj inni valamit vigasznak.
Siratom a sorsom,
fának dőlve alszom.

Évődő

nem aroys a ber fun vald

„Tanítsd meg a medvét írni,
írjon egy levelet,
akkor bizony, de csak akkor
egybekelek veled.”

„Megtanítom én a medvét;
levelet ír neked,
ha te nekem tű nélkül varrsz
selyeminget hetet.”

„Varrok neked tű nélkül én
selyeminget hetet,
csak te előbb hozz egy létrát,
érje el az eget.”

„Hozok neked olyan létrát,
eléri az eget,
ha te nekem előbb szűzen
megszülsz hét gyermeket.”

„Szülők neked, szülök szűzen
hét szép kis gyermeket,
majd ha fa és szerszám nélkül
bölcsöt faragsz hetet.”

„Bölcsőt fa és szerszám nélkül
faragok én hetet –
látod, én se vagyok bolond,
neked is van eszed.”


Édesanyám, hallja

Oy, wey, mame

Édesanyám, hallja,
Nagy az én bajom,
Gonosz az anyósom,
Bánt engem nagyon.

Ha sietek, rám szól:
„A cipőd elvásik!”
Ha meg lassan megyek:
„Mint a csiga, mászik!”

Hogyha halat főzök,
nem megy le a torkán,
ha nem főzök, akkor azért
szid az a boszorkány.

Ha tyúklevest főzök:
„Híg lötty ez, nem étel!”
Ha nem főzök, akkor azért
meg napestig zsémbel.

Édesanyám, hallja,
Nagy az én bajom,
Gonosz az anyósom,
Bánt engem nagyon.


Altató

unter dem kinds vigele

Én angyalkám bölcsője
mellett ül egy gödölye;
elment a piacra, mit kínált:
mazsolával mandulát;
mazsolával mandulát, jaj, de mézédes,
kicsi angyal, legyél mindig egészséges.
Majd elmégy az iskolába venni órát,
megismeri az én angyalom a Tórát,
kincs a Tóra, kincset szerzel,
megcsodálod sokezerszer.

Visszhang

Legfrissebb művek

Krokodilopolisz - blog

Kapcsolat