Robert Walser

Bosszúszonett


A férfi szárazon feküdt az ágyban,
egy despota, kinek a szíve kő.
A fiát ölte meg a nőnek ő;
ha rágondolok, borsódzik a hátam.

S volt néhány tincse is a homlokában
a pimasznak. „Pusztulj, gonosztevő!”,
fakadt ki bosszúszomjasan a nő.
Ott állt a hallhatatlan zoknijában,

bízott a konduló harang szavában,
a hang átjárta: ütött az idő!
És elkezdett a hó is esni lágyan.

A férfi gyanútlan aludt az ágyban.
Nem látta, mily ínycsiklandóra fő
a nő a bosszú kéjes mámorában.