Tommaso da Celano

A harag napja

Dies irae


Az a nap a harag napja,
a világot elhamvasztja:
Dávid és Szibilla mondja.

Mindenki remegve várja,
mikor tűnik fel Bírája,
hogy a lelkét megvizsgálja!

Csodálatos kürtök zengnek,
sírja nyílik mindeneknek,
Isten trónja elé mennek.

Természet és Halál néznek:
felkelnek a teremtmények,
Igazság elébe lépnek.

Jól látták a prófétálók,
tanúsítják az írások:
megítélik a világot.

Bíró ül helyére gyorsan,
bűn itt nem marad titokban,
sem gyalázat bosszulatlan.

Én, nyomorult mihez kezdjek?
Milyen pártfogóhoz menjek,
ha az igaznak se könnyebb?

Mennyek félelmes királya,
ki a megmentendőt szánja,
ments meg, kegyelem forrása!

Kegyes Jézus, ember üdve,
miattam jöttél a földre,
ne hagyj elvesznem örökre!

Fáradtan engem kutattál,
kereszt-kínnal megváltottál,
nemhiába munkálkodtál.

Jogos büntetést ítélő,
oldozz fel, hadd legyek élő,
míg a bírság  napja eljő.

Nyögök, bűnös, szavam sincsen,
arcom ég szégyenletemben,
ments fel engem, Uramisten!

Magdolnát is feloldoztad,
a latrot is meghallgattad,
adj reményt, hogy bizakodjak!

Nem méltó az imádságom,
mégis jóságodat várom,
ne süssenek örök lángon!

Bárányok közé helyezz el,
ám a kosoktól rekessz el,
mutass rám a jobb kezeddel.

Bűnösöket elitélve,
örök kárhozatra téve,
hívj az áldottak körébe!

Fohászkodom alázattal,
töredelmes bűnbánattal,
ne sújts engem haragoddal!

Az a nap a sírás napja,
mikor hamvait elhagyja,
s áll a Bíró elé minden.

Könyörülj meg rajta, Isten:
kegyes Urunk, Jézus,
adj neki nyugalmat. Ámen.

Visszhang

Legfrissebb művek

Krokodilopolisz - blog

Kapcsolat