Trostaria
Végül elmarad a „majd”,
Végül vigasz jő sereggel:
Végül a remény kihajt,
Végül, végül sírni nem kell,
Végül könnykorsó törik,
Végül a vég megtörik.
Végül a víz: tiszta bor,
Végül jókor üt az óra,
Végül cellafal omol,
Végül minden seb beforrna;
Végül rabság megszakad,
Végül József is szabad.
Végül irigység sem él,
Heródes is holtra válik,
Végül bíborra cserél
Pásztorköpönyeget Dávid,
Végül elfárad Saul
Őt üldözni álnokul.
Végül letelvén idő,
Távozik tőlünk az ínség,
Végül az Üdvözitő
Oldja szolgaság bilincsét,
Végül negyven év után
Beköszönt a Kánaán.
Végül nyit az áloé s
Végül termést hoz a pálma,
Végül nincs jaj s rettegés,
Végül szűnik, ami fájna,
Végül öröm a való,
Végül, végül jön a jó.
