Lehet rám építeni
James W. P. Campbell – Will Pryce: A tégla világtörténete
James W. P. Campbell – Will Pryce: A tégla világtörténete
Két építészettörténeti könyv
Ha készülne egyszer magyar "Enciklopédia", akkor az átfogó építészettörténeti szócikkekhez fel kellene támasztani Szentkirályi Zoltánt: csakis ő írhatná meg őket. Egy kötetben kézbe vehető, súlyos papírra nyomott, új kiadású "világtörténete" nemhogy nem avult el az elmúlt negyedszázadban: inkább még nőtt a fénye! Szabatos fogalomhasználata beszélni tanítja az építészetről csak dadogni tudót, mértéktartó következtetései valódi ízlés alapjait vetik meg. Szentkirályi könyve sehol sem görnyed meg a roppant tudás terhe alatt, úgy boltozza fel kultúráról kultúrára tér és tömeg, természet és kultusz, lépték és anyag viszonyát, hogy a súly lebegni látszik, akár a Hagia Sophia kupolája.
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. Buda visszavételétől a II. világháború végéig
Pest építészete a két világháború között
A Ferkai András által szerkesztett, impozáns, majdnem ezer illusztrációt tartalmazó kötet a hét éve megjelent, Buda építészetét bemutató album méltó folytatása. Ma, amikor az ingatlan a legbiztosabb befektetés, amikor lelkes vagy dühös lakóközösségek újíttatják fel sorra az egyszer már magunk mögött hagyottnak hitt kapitalizmus épített emlékeit, és egyre több régi ház nyeri vissza eredeti arcát, egyszer csak szembetűnővé válik, amit a szocializmus korszaka a maga romvárossá rohasztott régi Budapestjével eltakart a benne születettek szeme elől: hogy ebben a városban kiváló építészek működtek a háború előtt, és azóta fölül nem múlt színvonalú épületeket emeltek itt is, ott is.
Práter utca
Szélességben sem mérkőzhet bécsi rokonával, vurstlihoz, ligethez sem visz ki, mint amaz. Jelenlegi utcaképét tűzfal zárja, néhány ecetfával a tövében. Rejtély, miért kapta a Práter nevet. Nem is főútvonal. Abban a pókhálóképződményben, amelyet a pesti belső kerületek utcái alkotnak, csak harmadrendű útvonal, ha elsőrendűnek a körutakat és sugárutakat, másodrendűnek a tömegközlekedéssel ellátott utcákat veszem. Egykategóriás a ferencvárosi Tűzoltóval vagy a terézvárosi Aradival. Vannak azonban egészen sajátos tulajdonságai is: hossza a térkép tanúsága szerint pontosan egy kilométer, tájolása pedig csaknem pontosan kelet-nyugati. A tervezők zsinóregyenesen húzták meg: ha az ember a vége felől néz bele, az utcatér olyan, akár egy célra tartott fegyver csöve, melynek irányzékát éppen a gellérthegyi emlékmű nőalakja adja.