A mindenség gömb alakú. Héjakból áll, akár a hagyma. Középen a föld lebeg. A föld ugyancsak gömb alakú. A gömbhéjak száma annyi, ahány az ismert bolygóké – öt, plusz a Hold, a Nap, és az állócsillagok szférája kívül. Összesen nyolc ég borul a föld köré. Van, aki hozzászámolja mint külső burkot a csillagtalan ég körét. És van, aki még ezen túl is lát egy angyalokkal teli égboltot. Az égitestek vagy a szférákhoz vannak erősítve, akár a fakerékbe vert vasszögek, vagy a köztük lévő térben mozognak körös-körbe. Úszhatnak folyékony éterben vagy valamilyen szilárd közegben. Az égitestek fényből, tűzből vagy éterből állnak. Világuk tökéletes és örökkévaló. A hold alatti világ a keletkezés és elmúlás világa. Itt négy elem mozog: a tűz és a levegő felfelé, a víz és a föld lefelé. Belőlük állnak az ásványok, a növények, az állatok és az emberek. Ők vannak a mindenség közepén. Körülöttük forog az Egyetem.
A mindenség gömb alakú. Héjakból áll, akár a hagyma. Középen a föld lebeg. A föld ugyancsak gömb alakú. A gömbhéjak száma annyi, ahány az ismert bolygóké – öt, plusz a Hold, a Nap, és az állócsillagok szférája kívül. Összesen nyolc ég borul a föld köré. Van, aki hozzászámolja mint külső burkot a csillagtalan ég körét. És van, aki még ezen túl is lát egy angyalokkal teli égboltot. Az égitestek vagy a szférákhoz vannak erősítve, akár a fakerékbe vert vasszögek, vagy a köztük lévő térben mozognak körös-körbe. Úszhatnak folyékony éterben vagy valamilyen szilárd közegben. Az égitestek fényből, tűzből vagy éterből állnak. Világuk tökéletes és örökkévaló. A hold alatti világ a keletkezés és elmúlás világa. Itt négy elem mozog: a tűz és a levegő felfelé, a víz és a föld lefelé. Belőlük állnak az ásványok, a növények, az állatok és az emberek. Ők vannak a mindenség közepén. Körülöttük forog az Egyetem. A világegyetemet az első mozgató lökte körpályára. A világegyetemet a fény árasztotta ki magából. A világegyetemet a szeretet indította el. A világegyetem egy lény önmozgása. A mozgás kérhetetlenül továbbhat szféráról szférára, voltaképpen az első mozdulat továbbgyűrűzése. A Teremtő csak elindította a Teremtést, a többi már szükségszerűen következett. A Teremtő unalmában teremtett és társra vágyott. Meg akarta ismerni magát a Teremtésben mint egy tükörben. A Teremtő gondolt egyet és elkezdődött a világ. A Teremtőnek nem volt választása, ő volt a Teremtő. A Teremtő élhetett volna vígan a világ nélkül is. A Teremtő bővében volt a jóságnak, kiöntötte hát teremtményeibe. A Teremtő szabadon teremt.
A Teremtő benne van a világegyetemben. Mint mozgató van benne. Mint hatóerő. Mint értelem. Mint cél. Ott van mindenütt. A Teremtő nincs benne a világban. Csak szemléli teremtményeit. Rábízza a világot a világra. A Teremtő ikervilágot teremtett. Fele jó, fele rossz. A Teremtő a jók oldalán áll. A Teremtő rá se hederít a jókra. A Teremtő akarata kifürkészhetetlen. A Teremtőnek nincs akarata, nincs terve, nincs gondolata. Nem áll, nem ül, nem pihen sehol. Nem ember Ő.
Ezek mind vélekedések. A vélekedések érzékelésből, gondolkodásból születnek. Ám van másfajta ismeret. Ez alvásból születik. Isten bocsátja az álmot az emberre. Az álmodók Isten küldöttei. Ők a próféták, a világ oszlopai. Álmaik a kinyilatkoztatások. Ezek jelentik a bizonyosságot. Ehhez kell igazodnunk. Különben veszélyes szelekre bíznánk az emberélet kincsekkel megrakott hajóját. Óvakodj azoktól, akik az emberekből próbálják megismerni az igazságot, és nem az igazságból az embereket. Kik ezek? 1. A materialisták, akik az anyagban hisznek és tagadják a teremtést. Ők istentelenek. 2. A naturalisták, akik ugyan isten alkotásának tartják, csodálják és vizsgálják a természetet, de azt mondják, az ember meghal és nem tér vissza többé. Tagadják a poklot és a paradicsomot, tagadják az utolsó ítéletet, szabad folyást engednek az élvezetek hajszolásának, a vágyak állati módon történő kielégítésének. 3. A teisták (például Ibn Szína), akik hisznek a legfőbb lényben, a világot irányító értelemben, de hideg szívvel közelítenek a dolgokhoz, tudásukban elbizakodottak, nem átallják a bizonyosságot az emberi ész mérlegére tenni. Dölyfükben lenézik a hittudósokat, elfordulnak a hitgyakorlástól. Az iszlámot nem tagadják, de csak színből, magukban azt gondolják, a vallás csupán a köznép megfékezésére való. Ők a tökéletesség útján járnak, bort is ihatnak, úgymond orvosság gyanánt. Hiába nagytudományúak Ibn Szína és mestere, al-Fárábí, és az ő mestereik, Arisztotelész és Platón, olyanok ők a prófétához képest, mint a vakok a látóhoz képest. Isten egyikük látását sem világosította meg. A lélekben él a vágy, hogy visszataláljon Teremtőjéhez. A lélek beteg, ha tévelyeg. A lélek vallás nélkül távol marad a Teremtőtől. A próféta a lelkek igazi orvosa. Aki a próféta gyógyszerét keserűnek találja és vonakodik bevenni, az soha nem fog meggyógyulni. Beteg marad, sőt mivel másokra is hat: fertőző beteg. Ezért kell óvakodniuk az egyszerű hívőknek a fajlaszúfoktól, a filozófusoktól, mondta Hudzsát al Iszlám, az Iszlám Érve, Abú Hamíd Muhammad ibn Muhammad al-Ghazálí.
