Gross ist die Artemis von Ephesos
Apostolok Cselekedetei 19,39
Apostolok Cselekedetei 19,39
Az epheszoszi ötvös ül
napestig műhelyében,
dolgozik rendületlenül
igényesen, serényen.
Eleget járt már kiskorába’
a nagy istennő templomába.
A díszes övet a mellek alatt,
a szarvasait és más vadakat
otthon kicsiben reszelte ki,
ahogy apja mutatta neki.
E jámbor művész-ténykedésben
merült el egész életében.
Egyszer csak hallja, mit süvölt
az utca népe messziről;
hogy balga agyakban létezik
egy alaktalan isten itt,
nagyobb Úrnőnknél, akit látunk,
aki a fenség mértéke nálunk.
A művész épp csak felneszel,
a térre inasát küldi el,
s reszel tovább, új állat-ábrák
díszítik istennője lábát;
s ha a sors, mint reméli, megadja,
majd arcát is méltón visszaadja.
Ám aki e felfogást vitatja,
gondoljon, amit akar, lelke rajta:
csak ne gyalázza meg a mesterséget,
mert bajt hoz fejére és csúfos véget.
