Egon Schiele rajzai és akvarelljei
Vékony piros faág a felsőtest, fiatal férfié, olyan, mint a fájdalomtól hirtelen két lábra állt növendék állat. Pálcavékony férfitörzs, cinegenyakán ormótlan kamaszfej, felénk forduló bűnözőarca mintha azt kérdezné az őrültek elutasító csodálkozásával: mit nézel rajtam? Melegvörös, életteli férfihát, zölddel árnyékolva, minden véznasága mellett maga a harsány vitalitás, a dús, barna sérótól le a farpofák cinóberjén át a foltos combközépig. Mellette iker mása fekete tussal festve, az előbbi akt hátulról, csak most ronggyá gyűrve, szénné égve. Szétnyílt fekete kabátban péniszét gyúrja a rejszoló, ránk néz egyenesen, gombszemében állati szomorúság, a bűnösök kitaszítottsága, füle lángol. Emitt már álló fatörzs, pipacspirosan mered a rúdja, ballal feji, jobbal a makkot bizgatja, majompofája féloldalt billen, szája bárgyún elnyílik, tekintete egy fegyencé. Ugyanez a test tojásformára összekuporodva hátulról: szürkéskék gerincoszlopával, narancsszín fülével – az eleven kiszolgáltatottság. Vagy szemből, álló helyzetben, kissé fél-oldalra billenve, fölborzolódó hajzattal, fájdalmas grimasszal az arcán, bal karja hátul a derekához szorítva, jobbja könyökben vállig emelve, mindkét kar katatón derékszögben, az egész felsőtestet ördögi ötszögbe foglalva.
Tizenegy-két év körüli kislány, földig érő okkersárga kendő borul a fejére, elöl szétnyílva, még cicije sincs, csak az ajka és a nunusa ég vörösen: a védtelenség szobra ő. Szürke harisnyás, tűsarkú cipős, kékesbarnás hajú nő ül, két könyökkel bal térdére és combjára támaszkodva, szája vörös hold, fél bimbója vörös nap, lába széttárul: szürkésbarnás szeméremdombjával ő az élő fel-kínálkozás. Leszbikus párok ölelkeznek, nem meglesetten, egyikük direkt a festőre néz, mintegy az utasítását várva. Női aktok fej nélkül, váltakozó pozitúrában, vörös-zöld-okker foltok hálójából szőve. Törékenység, bravúr, szerep és számítás. A színekben és vonalakban Erósz muzsikál!
Albertina, Bécs, 2006
